Baljós hangot ütött meg a miniszterelnök a március 10-ei rádióinterjújában. Orbán Viktor aznap az állami rádióban kezdte a napot, és bár röviden szóba került a rekordokat döntő infláció és a kormány által „gyermekvédelminek” nevezett törvénycsomag, az interjú legnagyobb részében az Ukrajnában zajló háborúról beszélt.
Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, illetve a világ soha nem volt olyan közel ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen
– jelentette ki a miniszterelnök. „Ennek a valószínűsége napról napra nő” – tette hozzá.
Az utolsó márciusi rádióinterjújában Orbán Viktor még erősebb kijelentésekkel tért vissza a világháború réméhez. Azt fejtegette, hogy a harcok egyre véresebbek és brutálisabbak, majd leszögezte, hogy a konfliktus aggasztó és veszélyes a magyar emberekre. „Veszélyben van a biztonságunk” – jelentette ki. Szerinte a harmadik világháború első hallásra hihetetlenül túlzónak tűnik, de „reális veszély ebben a pillanatban”, és meggyőződése, hogy „nem irodalmi túlzás”.
A világháború kézzelfogható közelségéről szóló narratíva március elején jelent meg, és azóta egyre több kormánypárti politikus megszólalásában kerül elő.
Orbán Viktorral március 2-án, a svájci Weltwoche című hetilapban megjelent egy interjú, amelyben azt fejtegette, hogy a háborút szerinte senki sem nyerheti meg, mert az ukránokkal szemben egy atomhatalom áll, az oroszokkal szemben meg a NATO. „Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mondta Orbán Viktor.
Szijjártó Péter külügyminiszter március 6-án a Parlamentben az Oroszországra kivetett szankciókat ostorozta, mert szerinte nem járultak hozzá, hogy a béke közelebb kerüljön.
Olyan döntések születnek a nemzetközi politikában, hogy egyre közelebb kerülünk a harmadik világháború kitöréséhez
– tette hozzá. Ugyanezt a gondolatmenetet továbbgörgetve március 16-án Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára már azt fejtegette, hogy „ez egyet jelentene mindannyiunk pusztulásával”. Március 23-án pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt, hogy a világháború elkerülése érdekében minden olyan lépést el kell kerülni, ami az eszkaláció irányába mutat.
Világvégét emlegetnek
„A harmadik világháború szélén állunk, ha valaki számára nem lenne világos” – ezt viszont már nem a magyar miniszterelnök mondta, hanem Donald Trump. A volt amerikai elnök tavaly ősszel jelentette be, hogy újra indulni szeretne az elnökválasztáson, idén januárban pedig elkezdte a kampányát, amelynek
egyik fő témája a harmadik világháború veszélye.
Donald Trump év eleje óta az előválasztás szempontjából fontos tagállamokat járja, és a közösségi médiában is folyamatosan aktív. Az üzenete: az ukrajnai háború könnyedén világméretű konfliktussá szélesedhet, pedig szerinte békére volna szükség, amihez viszont erő kell.
„Gyengeséggel és hozzá nem értéssel Joe Biden a harmadik világháború küszöbére juttatott minket” – mondta Donald Trump a januári kampánynyitóján New Hampshire-ben, majd Dél-Karolinában. „Elnökként mindent megteszek majd a békéért, amihez erőt kell mutatni” – ígérte. A republikánus politikus februárban ugyanezzel támadta az elnököt, miután Joe Biden megtartotta évértékelő beszédét, majd pár hétre rá a közösségi médiás felületein egy csaknem négyperces videót is szentelt a témának.
A harmadik világháború még sosem volt olyan közel, mint most
– mondta ebben Donald Trump, aki szerint az ukrajnai háborút ő „24 óra alatt” le tudná zárni.
A volt elnök március 5-én már azt fejtegette, hogy a világháború elkerüléséhez arra van szükség, hogy ismét elnökké válasszák. „Én vagyok az egyetlen jelölt, aki ezt ígérheti: meg fogom akadályozni a harmadik világháborút” – mondta az amerikai konzervatívok legjelentősebb konferenciáján elmondott, csaknem kétórás beszédében. Március 13-án pedig azt is kifejtette, hogy szerinte a harmadik világháborúban atomfegyvereket is be fognak vetni. „Szóval ez nem olyasmi, mint a második világháború, ahol tankokkal meg lőfegyverekkel estünk egymásnak. Ez már az a szint, ami akár a világ végét jelentheti” – mondta egy Iowában tartott kampánygyűlésen.
Kölcsönvett szlogenek
A harmadik világháború réme nem az első politikai termék lenne, amit a Fidesz spin doktorai Donald Trumptól emelnek át. A politikus 2016-os elnökválasztási kampányának egyik fő szlogenje az volt, hogy „America first”, azaz „Amerika az első”. Ez a befelé fordulásról és a visszafogott külpolitikáról szóló irányelv évtizedek óta létezett az Egyesült Államokban, de Trump tette választási ígéretté, majd kormányzása egyik legfontosabb politikájává. 2018 februárjában aztán Orbán Viktor egy olyan pulpitus mögött mondta el az évértékelő beszédét, amire azt írták: „Nekünk Magyarország az első”, majd az akkori kampányban
ez lett a Fidesz egyik legfontosabb szlogenje, amit kormánypárti politikusok a mai napig használnak közösségi médiás posztjaikban.
De akad olyan szlogen is, ami Magyarországon nem futott be akkora karriert. Donald Trump 2016 októberében kezdte használni a „drain the swamp” szlogent, amit úgy lehetne lefordítani, hogy „csapoljuk le a mocsarat”. A politikus ezzel eredetileg a washingtoni politikai lobbisták tevékenységének korlátozását javasolta, de a #DrainTheSwamp hashtag önálló életre kelt, és a hívei elkezdték a szerintük elfogult média, valamint a korábbi politikai elit elszámoltatására használni. A szlogent Orbán Viktor a tavalyi év utolsó uniós csúcsára érkezve sütötte el, az Európai Parlamentben kitört korrupciós botrányra utalva. „Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat itt, Brüsszelben” – mondta a miniszterelnök.
Menekültek, Soros, világháború
„Igen. Könnyen lehet” – vágta rá Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője, amikor arról kérdeztem: származhat-e Donald Trumptól a világháborús hasonlat. A populista narratívák kutatásával is foglalkozó szakértő szerint
a kormánypárt nemcsak szlogeneket, hanem komplett témákat is kölcsönöz az amerikai jobboldaltól.
„Ilyen a woke-mozgalom elleni politikai harc vagy a fehér, keresztény népesség lecseréléséről szóló elmélet, amire az amerikai jobboldalon is folyamatosan hivatkoznak. De azt is megemlíthetjük, amikor a szabad és kritikus sajtóra azt a bélyeget sütik, hogy fake news. Ezek mind olyan dolgok, amiket az amerikai jobboldaltól vett át a magyar kormány” – mondta Hunyadi Bulcsú. Az elemző ugyanakkor úgy látja: az Orbán-kormány nem csak a tengerentúlról inspirálódik, mert Soros György elleni kampányokra volt példa Észak-Macedóniában és Izraelben is, a civil szervezetek és az LMBTQ közösséghez tartozó emberek megbélyegzése pedig Oroszországot idézi. „Úgyhogy látszik, hogy a kormány előszeretettel vesz át más illiberális vagy autoriter politikusoktól, országoktól olyan üzeneteket vagy akár konkrét jogszabályokat is, amiket be tud építeni a saját politikai stratégiájába.”
Szerinte Donald Trump és Orbán Viktor is ugyanazzal az eszköztárral dolgozik, amikor a közelgő világháborút emlegeti.
Ez egy ijesztgetés. Tudatosan felnagyítanak egy veszélyt, ami retorikailag azt a célt szolgálja, hogy még jobban aláhúzzák a saját üzenetük fontosságát
– magyarázta. „A populista beszédmódnak az egyik fontos eleme, hogy nagyon egyszerű szavakat, kifejezéseket használ, amik nagyon erősen hatnak érzelmileg. Amikor egy politikus a harmadik világháborúról beszél, az egy nagyon egyszerű, mindenki által érhető fenyegetésként jelenik meg” – tette hozzá.
A politikai elemző szerint a módszer ugyanaz, mint a korábbi ellenségképeknél.
Valakit fenyegető tulajdonságokkal ruháznak fel, majd magukat úgy jelenítik meg, mint aki megvédi az országot és a nemzetet. Ezzel mobilizálják a saját választóikat
– mondta Hunyadi Bulcsú. „Ugyanezt láttuk a menekültkérdésnél, a Soros-ellenes kampányban, Brüsszel esetében, vagy az LMBTQ-kérdésnél – sorolta. – Mindig kell legyen egy uralkodó téma és egy kijelölt főellenség, ami összeáll egy kerettörténetté, és mindenre ráhúzható, minden megmagyarázható vele, és minden más témát felülír. Ebben az esetben a fenyegető ellenség a háború és a Nyugat, amely állítólag ösztönzi a konfliktust.”
Hunyadi Bulcsú szerint Donald Trump és Orbán Viktor helyzete között az a hasonlóság, hogy mindketten a politikai középpel szemben álló lázadóként definiálják magukat, ami viszont
óriási különbség, hogy az Egyesült Államokban az emberek többsége szabadon, szakmai alapokon működő médiumokból tájékozódik, Magyarországon viszont a média és a nyilvánosság túlnyomó része a kormánypárt befolyása alatt van.
„Ilyen helyzetből igazából nem nagy kunszt átvinni üzeneteket. Mindig van egy sztori, ami uralja a nyilvánosságot. A kormány igazából szabad kezet kap azzal, hogy van egy téma, amit mindenre rá tud húzni, és mindent el tud vele fedni.”
A politikai elemző szerint a populista üzenetek ellen úgy lehet védekezni, ha megvizsgáljuk a valóságtartalmukat, például a világháborúról beszélni erős túlzás. „Egyik fél sem érdekelt ennek a háborúnak az eszkalálódásában, ez nagyon világosan látszik. A Nyugat minden egyes lépést nagyon megfontol. Oroszország pedig azért akarja elkerülni a konfliktus súlyosbodását, mert akkor kiderül, hogy sokkal gyengébb, mint amilyennek hittük. Szóval amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy sosem voltunk ilyen közel a harmadik világháborúhoz, az szerintem egy nagyon-nagyon erős túlzás.”
Nyitókép: Donald Trump és Orbán Viktor 2019. májusi találkozója a Fehér Házban. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
#a nivel nacional#Víctor Orbán#Donald Trump#Hoy#Tercera Guerra Mundial#Comunicación#Propaganda#Guerra Ruso-Ucraniana#Populismo#Capital política
«Evangelista de las redes sociales. Baconaholic. Lector devoto. Erudito de Twitter. Ávido pionero del café».