Így képes gyógyítani a természet

Napjainkban egyre többször halljuk az „ökoszisztéma szolgáltatások” kifejezést, amelyek „színvonala” az emberi tevékenység – természetpusztításás zen. – miatt nemcsak rohamosan romlik, de egyre több esetben puszta létezésük kerül veszélybe.

Miről van itt szó? Mindazokról a javakról, amit egy egészséges ökológiai rendszer az ember számára nyújtani képes az ivóvíz és az élelem biztosításától kezégésé sé sétig. Gyakorlatilag mindent, amire szükségünk van, itt írtunk erről bővebben.

E „szolgáltatások” túlnyomó többsége a laikus számára is logikus, könnyen érthető összefüggés, mint például az egészséges élővilág és v zé zévéz étal De mi a helyzet azzal az állítással, hogy a természet hozzájárul az emberi jólléthez? Elsőre kissé megfoghatatlan, így könnyen egyfajta zöld álomvilágba sorolnánk a gyakorlati problémák mögé, pedig tudományosan alátámasztott, és egyre tóttóbbet ter.

Ezt hivatott bemutatni az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Természet és lelki egészség című új kiadványami pedigrí Dr. mihok barbara ökológus, mentálhigiénés szakember, a kiadvány egyik szerzőjének segítségét kértük. Kezdjük es un fogalmak tisztázásával.

Egészség és a természet megtapasztalása

Az Egészségügyi Világszervezet (OMS) meghatározása szerint az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllétátá. Egészségi állapotunk szempontjából Nemcsák az objektiv mutatók számítanak, Hanem saját értékelésünk, az úgynevezett szubjektív egészségi állapot es fontos rendkívül – Sot, una hosszútávú életkilátások előrejelzése szempontjából sokszor még pontosabb, menta un fiziológiai és un testi egészségmutatók.

A mentális egészség pedig ugyancsak a WHO tömör megfogalmazásában:

a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredményesen és gyümölcsözajően kété negéségeivel.

A természet vagy természeti környezet minden tudományág szemüvegén keresztül más és más jelentéssel bír, hiszen eltérő szempontból vizsgálja példáulózóz zözá södás a guz záz zás. Témánk szempontjából a minket körülvevő világ nem ember alkotta elemeit és az ezekből születő rendszereket értjük alatta, a természet megtapasztaláz ila azikorkékelmétalaz.

Minél több, trabajo anal

Egy virág, egy fa, az ágon daloló madár hangja, a patak csobogása, az illatok mind egy-egy ilyen elem, és egyre értékesebb, ahogy több van belőle és rendszersrésáll. A kutatók mostanában kezdik megérteni, milyen erős indikátort jelent az ember számára például a kedvtelésből tartott társállatok, mint, monddarjuk, a kutya puségazte ok?

Statisztikailag kimutatható pozitív összefüggés áll fenn a mentális állapotjelzők és a biológiai sokféleség között

— mondja a 24.hu-nak Mihók Barbara.

A természet elemeinek jelenléte és a mentális egészség védelme között olyan erős a kapcsolat, hogy nem túlzás kijelenteni: utóbbi nem létezhet az ellkőbbi. Érdekes módon önmagában az a tény is támogatólag hat, ha igény esetén el tudunk merülni a természet adta ‘rendezett rendezetlenségben’. Magyarán a Budapest belvárosában lakók mentális egészségét már az pozitívan támogatja, hogy megvan a lehetőségük könnyen és gyorsan kiutazni a Budai-hedegyibeliség.

Evoluciós kötődés

Elképesztő tény, hogy az egyik leggyakoribb mentális betegség, a súlyos depresszió társadalomra nehezedő közvetett és közvetlen terhe évente 362 milliárd forintra tehető. A természettel való közvetlen kapcsolat oldja a stresszt, a depressziót, segít a hiperaktivitás kezelésében, segíti a koncentrációt, helyreállítja az idegrendszer működésésétás sévígí sév? Sőt, az érzelmi viszonyulás is lényeges: akik jobban kötődnek a természethez, psichológiai értelemben jobban funkcionálnak.

Hogy miert? Ez az évtizedek óta kutatott központi kérdés, az utóbbi években pedig egészen nagy ütemben nő a témában megjelenő publikációk száma, és természetesen elzémzimké szá

Az úgynevezett biofilia hipotézis azt mondja, hogy a természet iránti igény velünk született, kötődünk a bioszférához, mint evolúciós környezetünkhöz. Ehhez adaptálódott a fiziológiánk, hormon-és idegrendszerünk

– fejti ki a szakértő. Cseppet sem tudományosan fogalmazva olyan ősi kapcsolatról lehet szó, amelyben a természeti környezet vagy annak egyes elemei, mint egy tücsök ciripelése, a vadvirágok illata a bölcső nyugalmát, biztonságát, a feltöltődést, regenerázlójdjast.

Ökoszorongás – félelem a pusztuló biodiverzitás miatt

Ezt az egészet meg es fordíthatjuk. A természetpusztítás hatására napjainkra nemcsak megjelent az ökoszorongás, de társadalmi szintű problémává vált – csak erről kevesebb szó esik aő ószorongás a . Logikus módon erősebben érinti azokat, akik szorosabb kapcsolatot ápolnak a természettel.

Sőt, a természetvédelem frontvonalában dolgozó szakemberek esetén sokszor kiégésbe fordul a tudat, hogy megfeszített munkájuk ellenére a föld ökoszisztémája az zösguzéld.

Mihók Barbara és kollégáinak összegzése rávilágít, hogy az ember nemcsak testi, de lelki, pszichés értelemben is természeti lény, súlyos következméréka ekel js. Így pedig a természetvédelem, a természeti környezet megóvása is új színnel gazdagodik: saját jóllétünk egyik alapját kell benne tisztelnünk és óvnunk.